Bali
Jáva
Nusa Tenggara
Szumátra
Kalimantan
Sulawesi
Maluku
Irian Jaya
Küldjél cikket
és fotókat!


Elkészült végre a Kalimantan fejezet is, benne külön beszámoló fotókkal a Tanjung Puting Nemzeti Parkról és a borneói orángutánokról, illetve Banjarmasinról, Indonézia Velencéjéről (legalábbis ami a csatornák mennyiségét illeti :))

Kalimantan

Borneó régóta foglalkoztatja az utazók fantáziáját, és meg kell vallani, nem alaptalanul. Legendák övezik a sziget hatalmas dzsungeleit és rendkívül gazdag állatvilágát. A sziget Indonéziához tartozó részén, azaz Kalimantanon alacsony a népsűrűség -- összesen 9 millió ember lakik az 540.000 négyzetkilométeren --, és ez elméletileg a természet javára is válhatna. De sajnos csak elméletileg, mert azóta, hogy a hollandok és az angolok a XVII. századtól kezdve egymással versengve próbálták kiaknázni a sziget kifogyhatatlannak tűnő nyersanyag-kincseit, Borneó, majd később, Indonézia függetlenné válása után a XX. század derekán Kalimantan őserdői kezdtek megcsappanni. Az erdőket elkezdték felaprítani, pálmaültetvények létesültek, megindult az olajkitermelés, és számos arany-, gyémánt- és egyéb bánya létesült. Mára nagy kiterjedésű erdő csak a sziget belsejében maradt.

Kalimantan, azaz Borneó Indonéziához tartozó része, 540.000 négyzetkilométeren fekszik. A sziget egykoron áthatolhatatlan őserdőjéről volt híres. Nagyobb kiterjedésű erdőket ma már csak a sziget belsejében találni.

Persze nem kell megijedni, mert a fennmaradó területek is nagyobbak, mint a Mátra, de aki a háborítatlan természetre kíváncsi és netán “valódi” dayak őslakosokkal is akar találkozni, annak sokat kell utaznia. Márpedig ezt Indonézia más szigeteihez képest csak viszonylag drágán teheti meg, mivel a sziget úthálózata fejletlen, a hajók pedig a sziget belseje felé haladva egyre többe kerülnek. Ráadásul a folyami közlekedés elég időigényes. Az egyetlen alternatíva a repülés, de természetesen az is drága. Akinek van ideje és pénze, annak érdemes belevágnia akár egy komolyabb túrába is, a többieknek pedig ott vannak a könnyebben elérhető érdekességek, mint pl. több orángután-rehabilitációs központnak és megfigyelőállomásnak is helyet adó Tanjung Puting Nemzeti Park.

Hol van: Szumátra és Sulawesi között, Jávától északra.

Érdekességek: A fent nevezett háborítatlan őserdő a sziget belsejében párját ritkító növény- és állatvilággal szolgál. A vízi közlekedés szerelmeseinek Kalimantanon megéri a folyókra koncentrálniuk, hiszen sziget kifejezetten csapadékos, emiatt méretéhez képest hihetetlen mennyiségű folyó szeli keresztül. Ezek közül néhány, pl. a Sungai Kapuas, Sungai Kumai, vagy a Sungai Mahakam a Magyarországról ismert Duna-szakasz szélességéhez képest kapitális méreteket ér el. És aztán ott vannak még az orangutánok is, mint a sziget egyik legfőbb érdekessége. Szumátra mellett Borneó az egyetlen sziget, ahol a mai napig szabadon is meg lehet csodálni ezeket az emberrel feltűnően sok rokon vonást mutató főemlősöket. Az egyik legjobb helyszín a Közép-Kalimantanon fekvő Tanjung Puting Nemzeti Park. Említést érdemel még az Apokayan felvidék, ahol remekül lehet túrázni, és dayak hosszúházak is akadnak. Megfelelő előkészítéssel van lehetőség egy Kalimantant átszelő többhetes túrára is, de ez tényleg csak megszállottaknak ajánlott. Egy apróság még: Hófehér tengerparton strandolni Kalimantanon elég kevés helyen lehet. A ritka kivételek közé tartozik Pulau Derawan. Ezen a Kalimantan keleti oldalán található szigeten viszont még búvárkodási lehetőség is van.

A Tanjung Harapan orángután-rehabilitációs központban fiatal főemlősöket vadítanak vissza gondozóik. A kis majmok az embertől tanulják meg mit kell tenni az életbenmaradásért az őserdőben; Tanjung Harapan, Kalimantan

Érkezés: Ha már Indonéziában vagy, a legegyszerűbb, ha valamelyik helyi légitársasággal repülsz. Vannak járatok Jakartaból, Surabayaból, Sulawesiről pedig Paluból lehet Kalimantanra repülni. A belföldi légitársaságokról ld. Helyi közlekedés a tudnivalók Indonéziáról résznél. Időmilliomosok hajóval is eljuthatnak Kalimantanra Indonézia más szigeteiről. A helyi érdekeltségű kis hajózási társaságtól kezdve az állami Pelni-ig számos cég üzemeltet utasszállító hajókat a térségben. Turistáknak szánt hajós, jachtos túrák is érintik Kalimantant. Ezekre itthon és Indonéziában is be lehet fizetni az utazási ügynökségeknél, de elég vastag pénztárca kell hozzá!

Visszatérve a repülésre: 2006 nyarán a Surabaya-Banjarmasin járatra egy oda-vissza jegy légitársaságtól függően 160-180 USD körül mozgott.

Helyi közlekedés: A tengerpart mentén, főleg a sziget keleti oldalán távolsági buszok közlekednek. Közép-Kalimantan területén a főút kicsit beljebb húzódik, de még itt se reménykedjen senki érintetlen dzsungelben, mert az csak a sziget belső részein található. A legközelebbi hely a tengerpart mentén, ahol ezt megkaphatja a Tanjung Puting Nemzeti Park. (Egyébként a buszút Banjarmasinból Pangkalanbunba, azaz a Tanjung Puting Nemzeti Park közelében fekvő nagyobb városba 12 USD.)

A 3.000 négyzetkilométeres Tanjung Puting Nemzeti Parkot 1982-ben alapították. A dús vegetációt helyenként sötétbarna folyók szelik át, a vízben a halak mellett krokodilok is találhatók; Tanjung Puting Nemzeti Park, Kalimantan

A nyugati oldalán a szigetnek aztán szinte nincs is főút a tengerpart mellett. Ezen a részen marad a folyami közlekedés, akárcsak a sziget belsejének nagy részén, ahol azonban számolni kell azzal is, hogy minél távolabb kerülünk a civilizációtól, annál drágább az út. Az utolsó vízi jármű által még járható részen már szinte már csak bérelt hajóval lehet továbbjutni, ami meglehetősen drága. Aztán amikor hegyi patakokká szűkülnek a folyók, vagy alacsony a folyók vízállása (a Sungai Makahamon ilyenkor csak Long Iramig lehet eljutni), marad a gyaloglás. Vagy a repülés, ami viszont drágább mulatság. Fontos tudni, hogy Kalimantanon kívül igen nehéz információt szerezni a szigeten belüli hajó- vagy repülőjáratokról. Azt még talán csak ki lehet deríteni, hogy mikor indul, de az ár, az már a helyszínen dől el.

Szállás: Kalimantan már nem Bali, itt nincs akkora választék a szálláshelyeket illetően. A legtöbb szállás olcsó és egyszerű, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Jobb szálláshelyek csak a turisták által látogatottabb helyeken vagy nagyvárosokban vannak. Így pl. még a Tanjung Puting Nemzeti Parkban is akad luxus (Rimba Ecolodge 30-90 USD terjedő szobaárakkal), a nagyobb városokban azonban akadnak középkategóriás szálláshelyek is (pl. a Hotel Kartika Antasari Banjarmasinban 10 USD-ért).

Kalimantan egyik legnagyobb városában, Banjarmasinban nincs könnyu életük a biciklis riksáknak, de a sok tekerés formában tart, mint ez a kenyere javát megszolgált bácsin látható; Banjarmasin, Kalimantan

Kaja: A választék a kajálást illetően sem hasonlítható Balihoz. A turistaközpontokban ugyan sokminden megtalálható, ami megdobogtatja a nyugati utazó szívét (főleg, ha már hetek óta csak helyi ételeken él ;), de távolról sem éri el a Balin megszokott színvonalat. Kalimantan legnagyobb részén csak a helyi kajáldák közül lehet választani (ld. Étkezés a tudnivalók Indonéziáról résznél), helyenként azonban nagyon ízletes falatokat szolgálnak fel.

Hova tovább? Kalimantanról repülővel közvetlenül leginkább Jávára lehet eljutni, átszállással azonban gyakorlatilag bárhova Indonézián belül. A nagyobb városokban, sőt helyenként a közepesekben is van repülőtér, tehát ebben az esetben csak a foglalás marad (a járatok zsúfoltsága miatt ünnepnapok előtt jó előre érdemes lefoglalni a jegyet). Hajóval is bőven van lehetőség a továbbutazásra, közelebbi úticélnak ott van pl. Sulawesi. A járatokat illetően a hajózási társaságoknál vagy utazási irodákban érdemes érdeklődni (ld. még Helyi közlekedés a tudnivalók Indonéziáról résznél). Kalimantanról Borneó Malajziához tartozó részére, ill. a Bruneibe is el lehet jutni repülőjárattal. Entikongnál pedig busszal is át lehet menni Malajziába.

Baranyi Ildikó és Hadzsi Imre

És most jöjjenek a konkrét úticélok, mai kínálat:

Cikkek és képek: minden jog fenntartva ©




ÚJ - Tanjung Puting, dzsungeltúra orángutánokkal
Kalimantan egyik legszebb nemzeti parkjában testközelből lehet tanulmányozni a számos emberi vonást mutató vörös szőrű főemlősöket.


Lamalera, cetvadászat szigonnyal
Balitól 800 kilométerre a mai napig ámbrás cetekre vadásznak a helyiek. Hogyan lehetséges ez, mikor a bálnákat nemzetközi egyezmények védik?



G. Rinjani, hegymászás kis segédlettel
A Rinjani 3.726 méteres csúcsát megcélozva jó erőnléttel sem érdemes versenyezni a hordárokkal. Cigizve és strandpapucsban is lenyomják a turistákat.



Komodo - sárkánygyíkok ne kíméljenek!
Komodon nem lehet csak úgy elcsatangolni, hogy önállóan nézegessük a sárkánygyíkokat, mert kellemetlen meglepetés érhet. Itt megtudod, miért.



Tulamben, búvárfalu partközeli hajóronccsal
Az Indonéz tengerek fajgazdagsága és az első osztályú látási viszonyok kivételesen érdekes merülőhellyé teszik az itteni vízeket.