Bali
Jáva
Nusa Tenggara
Szumátra
Kalimantan
Sulawesi
Maluku
Irian Jaya
Küldjél cikket
és fotókat!


Szumátra

Szumátra közel 2.000 kilométer hosszan nyúlik el Malajzia partjai előtt. A Magyarországnál ötször nagyobb területű sziget Indonézia kincsesbányája a természeti erőforrásokat illetően, az ország exportjának oroszlánrésze erről a területről származik. Keleti partvidéke lapos és mocsaras, a sziget belseje felé azonban lassan emelkedik a földfelszín, és a nyugati oldalán már hosszú hegygerincet alkot (legmagasabb pontja a Gunung Kerinci 3.805 m). A sziget nyugati oldalán a hegyek meredeken esnek alá a tengerbe, és a száz kilométerre fekvő, Szumátra hosszanti tengelyét követő Nias, ill. Mentawai szigetek előtt mély tengeri árkot alkotnak.

Szumátra közel 2.000 kilométer hosszan fekszik Malajzia partjai előtt. Keleti partvidéke lapos és mocsaras, a sziget belseje felé azonban lassan emelkedik a földfelszín, és a nyugati oldalán már hosszú hegygerincet alkot

Szumátra klímája nagyon kiegyenlített, a tengerszinten fekvő részeken a hőmérő higanyszála ritkán áll meg 30 °C alatt. A hegyvidéken természetesen más a helyzet, 3.000 méter felett éjszaka akár fagyhat is. A sziget geológiailag nagyon aktív területnek számít, 15 vulkán még mindig működik.

Sajnos Szumátra dzsungeleinek jelentős részét mára kivágtak, de néhány érdekes és viszonylag érintetlen terület azért még akad (ilyen az északi Gunung Leuser és a sziget közepén található Kerinci Seblat Nemzeti Park). Ezeken a helyeken még mindig található orangután, szumátrai orrszarvú és szumátrai tigris, és itt nyílik az egy méter körüli átmérőjével és 9 kilogrammos súlyával a világ legnagyobb virága, a Rafflesia arnoldii.

Hol van: Malajziától délre, Jávától keletre.

Cunami és földrengés

Szumátrát mostanában nem kímélik a földrengések. 2004 végén a cunamit okozó földmozgások több mint 300.000 embert öltek meg, ebből 170.000 szumátrai lakos volt. Aztán 2005 márciusában újra mozgott a föld Szumátra partjaitól 200 kilométerre, a Nias sziget közelében. Beszámolók szerint a Richter skálán 8,7-es erősséget elérő rengést követően a 140 kilométer hosszú szigeten a házak több mint 70 százaléka összeomlott, és legalább 290 ember meghalt. Mivel Indonézia geológiailag nagyon aktív törésvonalak mentén fekszik, ezért továbbra is számolni kell a földrengésekkel. A 2004 decemberihez hasonló mértékű pusztítás azoban emberemlékezet óta nem volt.

Érdekességek: A sziget legérdekesebb látnivalói az északi részen vannak. Itt található a Gunung Leuser Nemzeti Park szélén felállított Bohorok orangután rehabilitációs központ. (A fogságban nevelkedett orangutánok visszavadításán munkálkodó állomást 2003-ban elsodorta egy sárlavina, de azóta jelentős részben helyre hozták.) Ezen a részen található az óriási vulkanikus kráterben fekvő, a Balatonnál valamivel nagyobb Toba tó is, amely az egykor harcos és vad batak kultúra a szülőföldje. A szigetet átszelő egyenlítő környékén laknak a minangkabauk, akik a matriarchális társadalmi berendezkedés mellett tették le a voksot, azaz a nagycsaládon belül a legidősebb asszony a főnök. Érdekes még a Nias és Mentawai szigetek őslakossága: ezek a népcsoportok egészen a XX. század elejéig élték háborítatlan, egyéb indonéz népcsoportok által sem bolygatott életüket a dzsungelben. Vadászó és gyűjtögető életmódjukon azóta sem sokat változtattak, de az utóbbi években a szumátrai utazási irodák által kínált mentawai- és nias-csomagtúrák sokat rontanak ezen. Külön meg kell még említeni a 2004 decemberi cunami-katasztrófában leginkább érintett Aceh tartományt, amely az iszlám indonéziai térhódításának kiindulópontja volt. A több mint ezer éves kötelék a Próféta vallásával megtette hatását, az acehiek az indonéz többséghez képest fundamentalistábbak vallási kérdésekben. Sajnos Szumátrának ezt a részét több évtizede polgárháború sújtja, amelyben a tartomány elszakadásáért küzdő lázadók és a kormánycsapatok állnak egymással szemben. Aceh többnyire zárt terület a külföldiek számára.

A Bohorok orangután rehabilitációs központban a részben visszavadított majmok szabadon kószálnak, és egy kis eleség reményében szívesen ismerkednek a látogatókkal; Bukit Lawang, Szumátra

Érkezés: Szumátrát külföldről és Indonéziából is meg lehet közelíteni. Noha Európából induló közvetlen járatról nem tudok, Malajziából vagy Szingapúrból mind légi, mind vízi úton megközelíthető. Szingapúrt naponta több repülőjárat köti össze Szumátra nagyvárosaival (Padang, Medan, Palembang), és ugyanez elmondható Kuala Lumpurról, Malajzia fővárosáról is. Aki először Szumátra északi részére igyekszik, és nem akar Jakartaból, netán Bali ról visszarepülni, az megcélozhatja a fent nevezett nagyvárosokat is, ahonnan kb. fél, ill. egynapos buszutazást követően áthajózhat a Malajziához tartozó Penang szigetről (George Town) Medanba, ahonnan már tényleg csak egy köpés a Gunung Leuser Nemzeti Park és az orangutánok. Az út kb. 4 óra szárnyashajóval, és 22 USD-t kóstál. Aki nem akar ennyire feljönni északra, az Szingapúrból közvetlenül is áthajózhat az Indonéziához tartozó Batam szigetre (45 perc és kb. 10 USD), ahonnan a nemzetközi járatokhoz képest jutányosabb áron lehet eljutni akár repülővel akár hajóval Szumátrára.

Ha Indonézia más szigeteiről szeretnél eljutni Szumátrára, a legegyszerűbb, ha valamelyik helyi légitársasággal repülsz. Vannak járatok Jakartaból, Denpasarból, stb. Naponta több gép is indul Padangba, Medanba, Pekanbaruba, de a kisebb városokat is meg lehet célozni. A belföldi légitársaságokról ld. Helyi közlekedés a tudnivalók Indonéziáról résznél. Olcsóbb, de idő szempontjából még mindig vállalható a buszozás. Jakartaból számos járat indul, így pl. 36 óra alatt el lehet jutni Padangba, ahonnan már csak egy ugrás Siberut, a mentawaiok szigete (csak edzetteknek, a másfél napos buszozás hihetetlenül fárasztó tud lenni!). Lassú, de kalandos tud lenni a hajóút. A helyi érdekeltségű kis hajózási társaságtól kezdve az állami Pelni-ig (ld. Helyi közlekedés a tudnivalók Indonéziáról résznél: Pelni) számos cég üzemeltet utasszállító hajókat a térségben.

A Szumátra nyugati oldalán található Mentawai szigeteken laknak a vadászó és gyűjtögető életmódot folytató, őserdőben lakó mentawaiok. A férfiak és nők egyaránt hagyományos tetoválásokkal díszitik testüket; Pulau Siberut, Szumátra

Helyi közlekedés: A szigeten a közlekedési viszonyok a hosszanti tengely mentén jók, de a fő útvonal, a Trans-Sumatran Highway minősége nem mindenhol egyforma. A monszunidőszak alatt (ld. Klíma a tudnivalók Indonéziáról résznél) az özönvízszerű esőzések néhol elsodorják az aszfaltot, csak egy hepehupás földút marad. A hosszanti tengelyre merőlegesen azonban, néhány nagyobb városba vezető utat kivéve, nehezebbek a közlekedési viszonyok. Ritkábbak a járatok, és az útviszonyok is vegyes képet mutatnak. Ha turisták által látogatottabb helyre mész Szumátrán belül, érdemes igénybe venni az un. "tourist" buszokat. Főleg a Bukit Lawangot Bukkitingivel összekötő útszakaszon közlekednek (ezen az útvonalon bármelyik szálláshelyen lehet rájuk jegyet foglalni). A turistabuszok általában kisebb méretűek a menetrendszerű járatoknál, ráadásul gyakran látványos útvonalakon közlekednek, és néha még gyorsabbak is, de valamivel drágábbak a helyi tömegközlekedési eszközöknél.

Szállás: Szumátra már nem Bali, itt nincs akkora választék a szálláshelyeket illetően. A legtöbb szállás olcsó és egyszerű, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Jobb szálláshelyek csak a turisták által látogatottabb helyeken vannak, de ott sem mindenhol. A nagyvárosokban, így pl. Medanban nemzetközi színvonalú hotelek is találhatók.

A Balatonnál némileg nagyobb, viszont sokkalta mélyebb (450 m) Toba tó abból a szempontból is különbözik a magyar tengertol, hogy partjai mentén alig található település, turistáról nem is beszélve. Szinte paradicsomi állapotok uralkodnak; Danau Toba, Szumátra

Kaja: A választék a kajálást illetően sem hasonlítható Balihoz. A turistaközpontokban ugyan számos ételféleség megtalálható, ami megdobogtatja a nyugati utazó szívét (főleg, ha már hetek óta csak helyi ételeken él ;), de távolról sem éri el a Balin megszokott színvonalat. Szumátra legnagyobb részén azonban csak a helyi kajáldák közül lehet választani (ld. Étkezés a tudnivalók Indonéziáról résznél), helyenként azonban nagyon ízletes falatokat szolgálnak fel. A sziget nyugati oldalán található Padangból származik az Indonézia-szerte elterjedt Masakan Padang, azaz a padang konyhára szakosodott étterem az indonéz átlagtól kissé csípősebb ételeivel.

Hova tovább? Szumátráról repülővel szinte bárhova el lehet jutni Indonézián belül. A nagyobb városokban, sőt helyenként a közepesekben is van repülőtér, tehát ebben az esetben csak a foglalás marad (a járatok zsúfoltsága miatt ünnepnapok előtt jó előre érdemes lefoglalni a jegyet). Hajóval is van lehetőség a továbbutazásra, közelebbi úticélnak azonban csak Jáva adódik, minden más nagyon messze van. A járatokat illetően a hajózási társaságoknál vagy utazási irodákban érdemes érdeklődni (ld. még Helyi közlekedés a tudnivalók Indonéziáról résznél).

Cikkek és képek: minden jog fenntartva ©




ÚJ - Tanjung Puting, dzsungeltúra orángutánokkal
Kalimantan egyik legszebb nemzeti parkjában testközelből lehet tanulmányozni a számos emberi vonást mutató vörös szőrű főemlősöket.


Lamalera, cetvadászat szigonnyal
Balitól 800 kilométerre a mai napig ámbrás cetekre vadásznak a helyiek. Hogyan lehetséges ez, mikor a bálnákat nemzetközi egyezmények védik?



G. Rinjani, hegymászás kis segédlettel
A Rinjani 3.726 méteres csúcsát megcélozva jó erőnléttel sem érdemes versenyezni a hordárokkal. Cigizve és strandpapucsban is lenyomják a turistákat.



Komodo - sárkánygyíkok ne kíméljenek!
Komodon nem lehet csak úgy elcsatangolni, hogy önállóan nézegessük a sárkánygyíkokat, mert kellemetlen meglepetés érhet. Itt megtudod, miért.



Tulamben, búvárfalu partközeli hajóronccsal
Az Indonéz tengerek fajgazdagsága és az első osztályú látási viszonyok kivételesen érdekes merülőhellyé teszik az itteni vízeket.