Bali
Jáva
Nusa Tenggara
Szumátra
Kalimantan
Sulawesi
Maluku
Irian Jaya
Küldjél cikket
és fotókat!


Tudnivalók Indonéziáról I.

 

Hol van?

17.000 szigetével Indonézia a világ legnagyobb szigetországa. Széttagoltsága mellett azonban a távolságok is jelentősek: kelet-nyugati kiterjedése több mint 5.000 km, ez több mint a London-Moszkva távolság

Messze, nagyon messze. Indonézia tőlünk több mint 10.000 km-re található Dél-kelet Ázsiában. Szigetvilága 5.000 km hosszan nyúlik el Szumátra észak-nyugati csücskétől Irian Jaya (Pápua Új-Guinea nyugati fele) keleti határáig. Ez a távolság duplája a London-Moszkva távolságnak, kulturális értelemben azonban ennek sokszorosa. Arról van szó, hogy Indonézia kb. 17.000 szigete közül csak 6.000 lakott, a közlekedés azonban még most, a 21 század elején is nehézkes közöttük. Ráadásul a lakosság nagy részének még arra sincs pénze, hogy ellátogasson a szomszédos szigetre, a távolabbiakról nem is beszélve. Kulturálisan ezért, bár furcsán hangzik, közelebb áll egymáshoz a protestáns gyökerű londoni befektetési bankár és a nemrég Moszkvába került, szovjet érában szocializálódott mezőgazdasági munkás, mint két, véletlenszerűen kiválasztott indonéz sziget lakosa -- de erről bővebben a Milyenek az indonézek? részben.

 

Történelem

Tágabb értelemben legalább egy millió évvel ezelőtt kezdődik Indonézia történelme a jávai emberrel (pithecanthropus erectus). Mivel azonban csak érintőlegesen szeretnék foglalkozni ezzel a területtel -- gyalázatosan rövid lesz a történelmi áttekintés --, következzen egy jelentős ugrás: pár évszázadnyi hinduizmus és buddhizmus után a VII. században kezdődik az iszlám térhódítása Észak-Szumátra felől. A XV-XVI. századra az uralkodók és királyságok jelentős része áttér a Próféta vallására.

A Jávától távol eső szigetek belsejét sokáig sem a portugálok, sem a hollandok nem tudták ellenőrzésük alá vonni; Kalimantant ábrázoló holland rézmetszet

A XVI. századtól kezdődően aztán a portugálok is bekapcsolódnak az ország történelmébe. Erődítményeik és hajóik révén ellenőrizni tudják a fontosabb kereskedelmi útvonalakat a tengeren, de a szigetvilág nagy része, főleg a szigetek belseje nem igazán érzi jelenlétüket. A hollandok a XVI. század végétől sokat változtatnak ezen, ők szépen lassan gyarmatosítják néhány sziget belsejét is.

A VOC, azaz a holland Egyesült Kelet Indiai Társaság egészen 1799-es formális megszűnéséig dézsmálja módszeresen Indonézia javait, az indonézek azonban még ez után sem lélegezhetnek fel, mert a hollandok egészen 1949-ig maradnak. Sok régiót viszonylag későn hódítanak meg: Toraja-föld Sulawesin például csak a XX. században kerül sorra, míg Irian Jaya belsejét sosem vonják ellenőrzésük alá. Ez az oka annak, hogy az egyes kultúrák Indonéziában igen különböző mértékben voltak kitéve idegen hatásoknak az évszázadok során.

Az 1949-ben ténylegesen függetlenné váló Indonézia első elnöke a mai napig nagy tiszteletnek örvendő Sukarno, akit a katonai puccsal hatalomra kerülő Suharto vált le 1968-ban. A diktátorok hatalma sem tart azonban örökké, és ezt Suharto is belátja, amikor 1999-ben etnikai villongások, demokráciát követelő diáktüntetések és az Ázsiát sújtó gazdasági válság miatt lemond. Azóta Indonézia is szorgosan veszi a leckéket demokráciából. Az ország élén jelenleg az első ízben közvetlenül megválasztott elnök, Susilo Bambang Yudhoyono áll, aki megnyerte a 2004-es őszi választásokat.

 

Földrajz, gazdaság, vallás

Összterülete: 1,919,440 négyzetkilométer; ebből vízfelület: 93,000 négyzetkilométer, szárazföld: 1,826,440 négyzetkilométer.

Az indonézek 41 százaléka még ma is a mezőgazdaságból él, Flores, Kelet-Nusa Tenggara

Lakosság: 231.328.000 (2002 július, becslés).

Lakosság vallási megoszlása: muzulmán 88%, protestáns 5%, római katolikus 3%, hindu 2%, buddhista 1%, egyéb 1% (1998).

Foglalkoztatottak megoszlása: mezőgazdaság 45%, ipar 16%, szolgáltatás 39% (1999, becslés).

Egy főre eső GDP: vásárlóerő paritáson: 3.000 USD, egyébként 674 USD 2000-ben (forrás: CIA factbook és ENSZ: cyberschoolbus.un.org). Ezeknél a számoknál azonban többet mond, hogy a Világbank szerint 2000-ben a lakosság 25 % élt a szegénységi küszöb alatt, ami azt jelenti, hogy fejenként csak napi pár dollár jut létfenntartásra!

 

Klíma

Indonézia klímája trópusi, azaz meleg. Méghozzá nagyon meleg. Két jól elkülöníthető évszak létezik: a száraz és az esős, az utóbbi valóban sok esővel jár, és Indonézia nagy részén októbertől áprilisig tart. A kivételek közé tartozik a Maluku szigetvilág, itt pont fordítva váltják egymást az évszakok: a monszun áprilistól augusztusig tart. Aki nem szereti az extrém páratartalmat eredményező, többnyire délután kezdődő esőket, az ne menjen az esős évszakban. Ráadásul a monszun alatt is nagyon meleg van! A hegyvidéki éjszaka azonban Indonéziában is nagyon hideg tud lenni! 3.000 méteren akár 0 fokot is mutathat a hőmérő.

Tudnivalók II.

Cikkek és képek: minden jog fenntartva ©




ÚJ - Tanjung Puting, dzsungeltúra orángutánokkal
Kalimantan egyik legszebb nemzeti parkjában testközelből lehet tanulmányozni a számos emberi vonást mutató vörös szőrű főemlősöket.


Lamalera, cetvadászat szigonnyal
Balitól 800 kilométerre a mai napig ámbrás cetekre vadásznak a helyiek. Hogyan lehetséges ez, mikor a bálnákat nemzetközi egyezmények védik?



G. Rinjani, hegymászás kis segédlettel
A Rinjani 3.726 méteres csúcsát megcélozva jó erőnléttel sem érdemes versenyezni a hordárokkal. Cigizve és strandpapucsban is lenyomják a turistákat.



Komodo - sárkánygyíkok ne kíméljenek!
Komodon nem lehet csak úgy elcsatangolni, hogy önállóan nézegessük a sárkánygyíkokat, mert kellemetlen meglepetés érhet. Itt megtudod, miért.



Tulamben, búvárfalu partközeli hajóronccsal
Az Indonéz tengerek fajgazdagsága és az első osztályú látási viszonyok kivételesen érdekes merülőhellyé teszik az itteni vízeket.